Liftzene szellemvárosokhoz (té: Therefore, the Illusion of Density..., 2012)

Hangulatában némileg talán a 65 Days of Static-et idézi az  instrumentális gitárrockot játszó té Japnánból, mely most jelentkezett az ötödik stúdióanyagával. Különös ismertetőjegyük, hogy a lemezeik címei 29 karakteresek, a számaiké pedig 30 - a Spacelab zenei portál kitikusa emiatt haikukhoz hasonlította őket. Az előző albumaikon többször fordultak elő a Mogwai és a Mono nyomdokaiban haladó posztrockos részek, míg a mostanin a telt, elektromos gitárhangzások és súlyosabb ütemek dominálnak. Ettől mégsem válik egysíkúbbá az anyag, ami nem kis részben az effektek gazdag használatának köszönhető. Néha egészen olyan, mintha nem is csak a négy hagyományos hangszer vonulna föl egy-egy számban. Színesíti a képet a műfaji összetettség is, az alternatív és progresszív rocktól a poszt-hardcore-ig sokféle hatás ráfogható a csapatra. Szokás a math rock műfajával is azonosítani a zenéjüket, bár ez a korábbi albumok estében sem feltétlenül találó, hisz azok az éteribb hangulatokat inkább a noise/poszt-punk pszichedelikusabb világával ötvözték. Egyébként a té és a Mono mellet egy sor figyelemreméltó instrumentális zenekar tűnt még fel az elmúlt években Tókióban, például az energikus math-rockot játszó, időnként jazzes Lite vagy a klasszikusabb posztrock vonalat képviselő Toe. A té albuma meghallgatható a zenekar kiadója, a Zankyou Records oldalán.